Nincs termék a kosárban!
A 2014 novemberében Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (szerkesztők: Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin) könyv sikere továbbgondolásra késztette az alkotók egy csoportját.
Budapest Főváros Levéltára 2009-ben indította útjára építészettel és építészekkel foglalkozó sorozatát, amely Budapest neoreneszánsz építészetétől Kós Károlyon át Ybl Miklósig ívelt.
A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.
Történelmi szempontból fontos, hogy a magyar kutatók is megismerhessék azoknak a magyar provenienciájú - a mindenkori magyar közigazgatás alatt keletkezett - irategyütteseknek a sorsát és állapotát, amelyek a trianoni határon kívül rekedtek és ez idáig...
A szerkesztők az 1956. november 8-a és 1957. május 27-e között megtartott ülések dokumentumait teljes terjedelmükben, szöveghűen, de a helyesírási és gépelési hibákat - a jobb olvashatóság kedvéért - javítva közlik. Jelen kiadvány tulajdonképpen az 1990-e
Kós Károly 1907-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. Egy év múlva megbízást kapott Zrumecky Dezsővel együtt a Fővárosi Állat- és Növénykert megtervezésére. Pályafutásának első korszakában (1907-1914) a kezdő, tehetséges építészhallgatóból családapa lett,
Ybl Miklós születésének bicentenáriuma a 2014. évben alkalmat adott, hogy az életművet különböző szempontok szerint újra áttekintsük. Budapest Főváros Levéltára - Ybl tervhagyatékának őrzője - együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Jelen kötet a Buda város 1704-1707 között keletkezett tanácsülési jegyzőkönyveiből készített, 2009-ben kiadott regesztakötet folytatása, kronológiai értelemben pedig inkább az előzménye.
A 18. század, ezen belül az országgyűlések története a magyar történettudomány kevésbé kutatott területei közé tartozik, azért is örvendetes Nagy János 1751. évi országgyűlésről írt, hiánypótló munkájának megjelenése, ...
Nem a történész, hanem a történelemmé vált ünnep és a hétköznapok beszélnek azokon keresztül, akik, részesei, alkotói, krónikásai, szereplői voltak a világvárossá válásnak, az 1896-os év Budapestjének
A Budapesti Negyed e száma Budapest jövőjét kívánja megmutatni azoknak a szakembereknek a szemével, akik egy Budapesti Városfejlesztési Koncepció és Program kialakításán dolgoznak.
1944. március 14. - 1945. március 5.